Dugványozás

Csodálatos, hogy egy letört, vagy levágott növényi rész, ha megérzi a nedves földet, gyökeret ereszt.
(Ezt a képességét bámulatosan sokáig megőrzi, de persze előbb-utóbb kiszárad, és már nem lehet belőle új növény.)
Nagyobb bokrok és fák ágai is sokszor földig hajlanak, és legyökereznek. A növényszaporítás első módja ennek példáján lett a dugványozás: egyszerűen csak az elágazások végéről származó 1-2 éves fás (ősszel) vagy még lágy (nyáron) részeket nedves közegbe teszünk, ahol idővel gyökeret eresztenek. Sok növényt vízben is lehet gyökereztetni, a jól sarjadzók pedig idősebb részeikből is tudnak még gyökereket nevelni. (Néha a gémeskút ágasa is kizöldell!) Hosszú vesszőket levágás előtt is földbe hajlíthatunk (bujtás), hogy majd csak gyökeresedés után válasszuk le az anyatőről.
Mivel a kis vessződarab érzi, melyik része van levegőn, amiből levelet növeszt, és melyik szakasza került földbe, amiből gyökeret fejleszt, a fölöslegessé vált leveleket óvatosan csípkedjük le róla fönt is, hogy ne párologtasson, és lent is, hogy ne rothadjanak. Csak a csúcson hagyjunk tápláló-szívó levélpárt, ami éppen kilóg a földből. (Lásd Irodalom!)
Az anyanövényhez hasonló utódokat kapunk így, de nem olyan erőteljeseket, mintha magból keltek volna ki.

Hírlevél

Havi programjaink és mások ajánlott programjai...

Feliratkozás Castanea hírlevél hírcsatornája csatornájára

egyéni. egyedi. wahavidrupal