Prof. Dr. Kárpáti László emlékére

Csendes virágillat 2021. június 27-én

Névadónk, Prof. Dr. Kárpáti László Szent László ünnepén elemelkedett e földről, hogy egyben lássa a táj-háromságot, amire oly sokszor mondta: a Kárpát-medence kicsiben.
Igen, névadónk volt ő, kerek harminc évvel ezelőtt, amikor az első nemzetközi Nemzeti Parkot szervezte, és minket is a Kakasos lőverbe fogadott. Mosolygós gesztenyeszemmel a Castanea nevet adta egyesületünknek, és végig követte munkálkodásunkat. Szerette egybelátni a dolgokat, de vezetés közben is szeme sarkából észrevette, ha egy hatalmas fakoronára horgas csőrű ragadozó telepedett…

Először még az egyetemen, az ÉTE Diaparádén találkoztunk, ahol Agócs József vetítette a soproniak által beadott diákat, és Kárpáti László zengő hangján hallhattuk a sokszínű sötétben a képek címeit.

1990-től – részben a Kaán Károly Ökoklub tagjai közül - lelkes ifjú csapatot hívott össze maga köré, akik azóta is tanácsait, tanítását követik a táj védelmében. Akkoriban segítségével lehettem a Magyar Madártani Egyesület első polgári szolgálatosa, ahol fő feladatom a madárodúk ellenőrzése, javítása, pótlása és a fertőbozi békamentés volt, akkor még terelőfóliák melletti vödrökkel. Egyszer Heves felé száguldva a Muzsikás együttes dalait énekelte, s mikor odaértünk, titkos szarvasrétet mutatott…
Kérésünkre 2003-as Hásfasor Napunk után védetté nyilváníttatta a Nagycenki Hársfasort, ezzel 15 évre megmentve a termetes hársfákat a kivágástól.

Sok kisebb-nagyobb tájvédelmi ügyben működtünk együtt, és többször vállalt előadást, bemutatót egyesületünk rendezvényein.

Az akkoriban Szabó Miklós társelnökünk által vezetett Ifjúsági Tábort saját jófajta gyümölcsoltványaival ajándékozta meg.

2019-ben felkérésére öt fejezetet írhattunk a Soproni Tájvédelmi Körzet monográfiájába, mely egy nagy természetvédelmi korszak összefoglalója is volt.

Ahogy a faóriások termőkoruk elérése után ellátnak mindenkit élelemmel, menedékkel, és kiállják az élet viharait, úgy élnek köztünk néha látványosan, néha csendesen nemeslelkű tanítóink. És ha beteljesedik a sorsuk, elfekszenek óvatosan, szelíden, nehogy az utánuk következőkben kárt tegyenek. Így tett most Kárpáti László is, aki a virágzó szelídgesztenyék fénykardjaival távozott vizet fakasztó Szent László sziklás ösvényein…

Reméljük, visszatér hamarosan, mint kedvenc füstifecskéi a Fertő mellé!

Hárs Olivér