A jó kert alapelvei

Bánjunk szeretettel és takarékosan élő környezetünkkel, azon belül is különösen a vízzel és a talajjal, amiből nemcsak testünk táplálkozik, hanem milliárdnyi más lény is!
Ezért ne szívjuk el az évelők, fás növények alól a talajvizet, még az egynyáriak locsolása ürügyén sem! Hiába lesz locsolással paradicsomunk, ha közben ezt az örökbe kapott Paradicsomunkat, Édenóvárat tönkretesszük!
A talajba pedig minden anyagot vissza kell tennünk, amit kölcsönvettünk, ahogy az örökerdő teszi örök körökben: saját magát táplálja és öntözi. Ez nem csak a konyhai és más szerves hulladék komposztálását jelenti, hanem ahogy minden más élőlény is teszi, magát a megevett terményt is, üzenetének, életerejének felfogása, és saját emberhez méltó tudatosságunk hozzáadása után vissza kell adnunk a Földnek! Ez a legegyszerűbben a kertben lakással és komposztáló árnyékszékkel oldható meg. (A vízöblítéses WC óriási víz- és szervesanyag pazarlás, elszegényíti a termőföldeket. Sürgősen jobb megoldást kell találnunk, amilyen pl. az Alomszék is! (Lásd: www.eautarcie.org)
A komposztálódás lassú lebomlást, átalakulást, táperővel dúsulást, a helyhez való igazodást jelent, az égetéssel viszont elveszítjük a szerves tápanyagokat és az energia nagyrészét, ráadásul szennyezzük a légkört. (Fűtésre is inkább a lassú átalakulás hőjét kellene használnunk, mint a tüzet.)