Kérjük támogassa egyesületünk közhasznú tevékenységét adója 1%-ával! Adószámunk: 19108876-1-08.

Az elmúlt években kiutalt összegek listája. Az eddigi segítségét köszönjük!

Green Belt / Zöld Öv

Európa Zöld Öve

(Kiadványunk javított szövege, eredetije letölthető a honlapról.)

Európa nő. Ha férfiember volna, erős derékszíj fogná össze széltében, és osztaná felvégre, alvégre. Így egy kecses kékeszöld szalag szalad végig derekán az örökifjú hősnőnek, aki diadalra viszi a szabad természetet.

Zöld Öv nem a hadakozóknak jár, hanem a keleti Harcosnak, aki tudja az igazságot, és önmagát legyőzve uralkodik a rábízottakon.
De milyen jó lenne elképzelni egy korszerű, függőlegesen (fölfele!) záródó cipzárként ezt a vékonyka csíkot, ahogyan folytonossá húzza össze a két oldal hézagos "gyöngyszemeit" (És rámutat arra, hogy a két oldal valójában egy és ugyanaz, ha végre a szívünk fölött összeér!)

A hajdani Vasfüggöny

A háborúk után Európának vezeklő szögesdrót-övet kellett megszoknia, ahonnan abroncsos szoknya takarta vasfüggönyként kelet elől nyugatot (a Vasfüggöny elnevezést W. Churchill tette ismertté). A "két világ határán" húzódó szúrós, riasztó, később még robbanással is fenyegető, több kilométer széles határsáv négy évtizeden át nyomasztotta az országhatárok mentén élőket. (Magyarországon 1949-től '55-ig drótokkal, aknákkal, figyelőkkel lezárták a nyugati és déli határt, 1956. október 20-ra felszedték az aknazárat, '57-63-ig újra telepítették a nyugati szakaszt, 1965-ben újra felszedték az aknákat, de öt év alatt elektromos jelzőrendszert építettek ki, amit 1989-ben távolítottak el az országhatár menti elzárt határsáv belső oldaláról.)

Végül 1989-ben eltűnt az egyoldalú, túlzott határvédelem: lebontották a szocialista országok többszörös drótkerítését, és Sopron mellett, Kőhidán, augusztus 19-én határtalan örömmel ünnepelve emlékké tették a szöges ellentéteket.

Furcsa agyszülemény a határt jelző kerítés: a talaj lakóinak, a kisebb állatoknak, növények illatának, a magoknak és a madaraknak nem akadály, csak az ember zárkózik el vele másoktól, a nagyobb állatokra se gondolva.

Különben is: a határ magyarul nem egy vonalat jelent, hanem hatóterületet, aminek a szélein társainkkal találkozhatunk. (Ezért is sántít az eredeti Green Belt jelmondat, hogy "A határok elválasztanak, a Természet összeköt". Meg most már azért is, mert 2007. december 21-től minden tamáskodó előtt is megnyíltak az országhatárok, így valódi "zöldhatár" vesz körül minket.)

A Zöld Öv története

Németország egybekelésével nyilvánvalóvá lett: a közepén feszülő határzár-emlék legfeljebb múzeumba való, a gyorsan gyógyító Természet viszont az egész hosszú határsávot kizöldítette. A "senkiföldjén" élőhelyet találtak maguknak máshonnan kiszoruló növények, állatok, amiért már érdemes volt újból védeni ezt a területet. A szögesdrót kerítés mégse jó megoldás: be kell mutatni a természeti értékeket, sőt, a fennmaradásukról is tájba illő gazdálkodással lehet gondoskodni!

Ezért szeretnék sokan: legyen ez az Európát átszelő hosszú zöld sáv egy összefüggő természetes terület, és ezzel elindult a Green Belt mozgalom.

(A csak szláv nyelvekben kínálkozó szójáték (zeleni pás=Zöld Öv, železná opona=Vasfüggöny) és a nehézkes Zöld Határsáv helyett maradtunk a nemesen egyszerű Zöld Öv fordításnál.)

Összefogás a Tájért

Eljött az ideje, hogy derék emberek összefogásával összehúzzuk a kissé szakadozott élő övet Európa derekán! Példát mutathatunk ezzel a világnak, hogy a Tájat, annak természetes adottságaiból kifejlődött emberi kultúrájával együtt egyben látjuk, és nem választjuk többé szét.

Nemzetközi programok 2008-ig

Az Európai Zöld Öv mozgalom első, alakuló találkozója 2004-ben itt volt Sarródon, a Fertő-Hanság Nemzeti Park központjában!

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezután kezdett bele a nagy szervezésbe: a volt Vasfüggöny menti országokban partnerekkel együttműködve fel kellett mérni a Zöld Öv mai állapotát, védettségét, szakadásait, egyesítésének, védelmének és bemutatásának lehetőségeit.

Ebbe a munkába kapcsolódhattunk be Alois Lang (az IUCN Green Belt koordinátora) felkérésére, biztatására.

Célok és eredmények

A projekt egyik fő feladata a Zöld Öv jelenlegi állapotának felmérése volt, hogy meghatározhatók legyenek a "szakadási pontok", ahol a természetes növénytakaró utak, bányák, ipartelepek miatt hiányos. A növényzet kiértékelését űrfelvételek segítségével végezte a nemzetközi munkacsoport, helyszíni ellenőrzéssel kiegészítve. Emellett a Sopron környéki táj részletesebb felmérését is elvégeztük korábbi térképezéseink kiegészítésével, aktualizálásával. Így például a környék erdőségeiben a nagy és különleges fák, facsoportok megjelölésével és térképezésével a természetes, egészséges erdő kialakulását szeretnénk segíteni, hogy mindig legyenek erdeinkben "matuzsálemek" is. A táj erejét, működését feltáró tanulmányokat is végeztünk a különösen fontos helyek méltó gondozása érdekében.

A másik fő tevékenységi terület a határmente természeti-kulturális értékeinek bemutatása volt a programon belül. Egyesületünk részt vállalt ebben is, így az Országos Erdészeti Egyesülettel és az Osztrák Erdészek Egyesületével közösen a Soproni Gyermek és Ifjúsági Táborban lehettünk házigazdák az Európai Erdőpedagógusok Hálózatának első találkozóján.

Az Árnika Erdei Iskola révén részt vettünk a Környezeti Nevelési Egyesület soproni országos találkozójának programszervezésében, előadásokat és bemutatókat tartottunk a helyi (határmenti) gyümölcsök, gyógynövények megismertetésére, gyógynövényismereti tanfolyamot és gombaismertető túrákat vezettek tagjaink. Az Osztrák Természetvédelmi Szövetséggel évek óta tartó együttműködésünk folytatásaként 2007-ben az Adonis kertészeti kiállítás és vásárra meghívtuk Christian Holler programvezetőt, aki a szomszédos tájak gyümölcsészeti hagyományait mutatta be, és ősszel egy busznyi diákot és tanáraikat fogadta a burgenlandi gyümölcs-fajtagyűjteményben. Rendszeresen vezettünk óvodás és iskolás csoportokat a határmenti sávba, valamint családi túrákat is indítottunk. 2007-ben Egészségnapot rendeztünk a Zöld Öv gyógynövényeivel és gyümölcseivel a Villa Mimi panzió csodálatos kertjében, idén pedig részt vettünk a Gyermek és Ifjúsági Központ Vízöntő napján. Partnereink elkészítették a Zöld Öv szelíd közlekedéssel való bemutathatóságáról szóló tanulmányt, a cseh határon kérdőíves felméréseket végeztek a Vasfüggöny és a Zöld Öv ismertségéről, az Őrségben három országot érintő tanösvényt jelöltek ki. Német partnereink a nemzetközi csoport beküldött anyagaiból honlapot, kiállítási anyagot és szórólapot állítottak össze. A két éves együttműködés végén a folytatásról is megállapodtunk.

Tanulságos találkozók

A németországi Vachdorfban mintha az autópályáról a középkorba kerültünk volna: békés legelők az erdős hegyhátak alatt, szűk utcácskák pici kertekkel, kanyargó folyócska a favázas házikók között. Az egész környék ilyen: az "Autobahn" messze a völgy fölött lebeg, rohannak rajta a csillogó gépdobozok zajközponttól zajközpontig, míg itt lent a földön földi emberek élnek csendesen! Tartományi "vidékgyűlésen" is voltunk, ahol a gazdák kiálltak ezért az időtlen idilljükért. (Mielőtt irigykednénk, gondoljuk meg: csak a mozdulatlan idillből - a Paradicsomból - kiűzetve lehetünk szépre-jóra igyekvők, leleményesen fejlődőképesek! Persze a jó példákból érdemes tanulni.)

A szlovéniai Gradban festői hajnali dombok közt ereszkedtünk az osztrák határon folyó Murához, hogy egy nedves vadvízi evezésen a sodrásra bízzuk magunkat, Felső-Lendva lenyűgöző várában éjjeli vihart éltünk át, nagy villódzással, morajlással és áramszünet-sötéttel - Európa leghosszabb élő folyórendszerének megmentését tervezgetve (a Murára és a Drávára erőltetett villamos erőművektől). A park faóriásai között beletanultunk a hosszú lépésekkel haladásba (Nordic Walking).

A magyarországi Sopronban (vagyis itthon) a Magyar Kerékpárosklub által vezetett találkozón házigazdaként az egyedülállóan "zöld öves" tájat, a határpatakként közös Ikvát (magyar-osztrák újjáélesztési program lehetősége), az ágfalvi Kísérleti erdőt (Agócs József egy évtizedes, szántóból kibontakozó őserdejét), a szép ősi gyümölcsösöket (helyi ízeket és génmegőrzést), a soproni városi parkerdőt (a természetes folyamatokra és a természetszerető emberekre figyelő, közösségi együttműködéssel megvalósuló erdőkezelést), a Páneurópai Piknik emlékhelyét (a Zöld Öv középpontját) és a Fertő-táj Világörökségbe simuló Soproni Borvidéket mutattuk be. A Soproni Gyermek és Ifjúsági Táborban a Három Táj Zöldút központjában, a felfelé ívelő fahíd mellé Green Belt emlékfát ültettünk nemzetközi partnereinkkel, akik megérezték e táj egyedülálló varázsát.

Az ausztriai Leopoldschlagban, az Ausztria Csehországgal határos részén fekvő kisváros főterén nyílt meg az első Zöld Öv információs iroda, ahol a fotókkal illusztrált kiállítás az ausztriai Zöld Öv szépségeit csillantotta fel.

Ebből is tapasztalhattuk, mekkora becsben van Ausztriában minden kisebb erdő- vagy rétfolt is, ha azon különlegesnek számító állatok, növények élnek. Az is tanulságos, milyen látványosan tudják bemutatni értékeiket szomszédaink - a települések, tartományok és az állam támogatásával.

Érdekes élmény volt a természetes állapotú osztrák-cseh határfolyó megtekintése, ahol a cseh partnereink "haza" látogathattak. A közös gondoskodás még a vízparti mezőgazdasági területek szélein élő madarak védelmére is kiterjed!

A németországi Lindbergben, a Bajor Őserdő kedves üdülőtelepén az ultramodern "Haus der Natur" bemutatóközpont mellett megismerhettük a természettel valóban együttműködő erdőkezelés elveit és gyakorlatát, őserdőben járva átélhettük az örök megújulás csodás erejét, és láthattuk, hogy az igazi jólét a tájjal együttműködik! Itt néztük meg a legnagyobb Vasfüggöny-múzeumot, ahol részletesen megörökítették a borzongató múltat.

A csehországi Kasperské Horyban kiderült, hogy egy aranybánya közelsége sem zavarja a legelésző teheneket, a forgalmas utak mellé is lehet fölül összeérő koronájú fasorokat ültetni, hogy katonai gyakorlótérnek használt faluból is lehet újra üdülőhely, és hogy Európa közepének legnagyobb erdősége nem ismer határokat. (Ott már akkor is át lehetett sétálni Sumavából a német oldalra!)

A szlovákiai Harmóniában, Pozsony régi üdülőtelepén szívből kívántuk az emberek és népek közti harmóniát, kicsit északabbra gyönyörködtünk a Mor(a)va folyó széles árterében, ahol megismertünk egy élővíz-barát hivatalos embert, megdöbbentünk a Malacky (Malacka) melletti dózeres tarvágásokon, végül a zuhogó eső és a nem talált kulcs ellenére beléptünk a Dévényi Kapun.

Általános tapasztalatunk, hogy a közös ügyek összehozzák a legtávolabbi embereket is, és mindenütt vannak, akik érzik, teszik feladatukat.

Újra és újra átéreztük, hogy a világ legteljesebb nyelve a magyar (ajánlottuk is a többieknek), amiből nehéz szívvel lehet csak pl. angolra fordítani.

Résztvevő szervezetek

A Zöld Öv bemutatása

A Jeges-tengertől a Fekete-tengerig a Zöld Öv összefűzi Európa szinte minden jellegzetes élőhelytípusát a tengerpartoktól a magas hegységekig.

A Zöld Öv Magyarországon

A magyar-osztrák-szlovák hármashatártól a magyar-román-szerb hármashatárig tartó csaknem 1000 kilométeres magyarországi szakasz több szempontból is érdekes. Földrajzilag azért, mert sokhelyütt folytonosan változó vízfelületen van a határ (Fertő, Ikva, "Madárdal-patak", Bozsoki-patak, Pinka, Strém, Rába, Lendva, Mura, Dráva, Duna, Körös-ér, Tisza), történelmileg azért, mert az idők során az emberek is ide-oda változtatták a határ vonalát. Azért is érdekes a mi határunk, mert nekünk van a legtöbb szomszédunk, akikkel barátságban együttműködhetünk.

A Zöld Öv szerkezete

Magyarországon a nyugati országhatár mentén évtizedeken át felszántott nyomsáv volt, ami a Vasfüggöny lebontása (1989) után beerdősült, illetve magántulajdonba kerülve szántóvá, kertté alakították. Emiatt a felmérési projekt német vezető partnerei által kidolgozott egységes módszer a magyar (és a cseh, szlovák) szakaszon nem ad információt a határvonaltól távolabbi növényzet állapotáról. (Ez főleg a Mura és a Dráva, illetve más határfolyók/patakok hosszában futó határszakaszokon jelent hiányosságot.)

A nemzetközi felmérés a határ menti 50 méteres sávra vonatkozik (mindkét oldalon). Ezen belül a magyar oldal jelentősebb felszínborítási típusai a mezőgazdasági (28,58%), a lombos erdő (23,17%), az elegyes erdő (11,26%), az erdősülő területek (19,92) és a nyílt folyóvízfelszínek (11,72%). Ezek szerint a magyar határ menti sáv 70,8 %-a természetes vagy közel természetes terület.

A Green Belt (Zöld Öv) magyar szakaszának 41,5%-a (406 km) országosan védett terület (Fertő-Hanság, Őrségi, Balatoni, Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó Tájvédelmi Körzetek, Természeti Területek, Natura 2000 területek, Nemzeti Ökológiai Hálózat területei).

NLP Fertő-Hanság Nemzeti Park

  • SPA Mosoni-sík
  • SPA Hanság
  • PSCI Hanság
  • SPA Fertő tó
  • PSCI Fertő tó
  • PSCI Fertőmelléki dombsor
  • PSCI Dudlesz-erdő
  • TT Ikva-patak menti
  • PSCI Soproni-hegység
  • TK Soproni Tájvédelmi Körzet
  • NP Soproni-hegység
  • FR Erdőrezervátum Hidegvíz-völgy
  • PSCI Harkai nagyrét
  • PSCI Határ-menti erdők (Kópháza, Nagycenk, Sopronkövesd, Sopron-horpács)
  • PSCI Répce mente (Zsira, Répcevis)
  • PSCI Kőszegi-hegység
  • TK Kőszegi Tájvédelmi Körzet
  • NP Írottkő/Geschriebenstein
  • PSCI Pinka (Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti))
  • TT Nemesmedves Történelmi Emlékhely
  • NLP Őrségi Nemzeti Park
  • SPA Őrség
  • PSCI Őrség
  • NP Őrség/Goricko
  • PSCI Rába és Csörnöc-völgy (Vasalja, Magyarnádalja, Kemenestaródfa)
  • PSCI Kerka mente
  • NP Kerka mente
  • PSCI Kebele
  • NLP Balatoni Nemzeti Park
  • TK Mura menti Tájvédelmi Körzet
  • PSCI Mura mente
  • PSCI Zákány-őrtilosi dombok
  • NLP Duna-Dráva
  • SPA Nyugat-Dráva
  • PSCI Nyugat-Dráva
  • PSCI Közép-Dráva
  • PSCI Nyugat-Dráva-sík
  • PSCI Darányi borókás
  • TT Mohácsi Történelmi Emlékhely
  • PSCI Kelet-Dráva
  • PSCI Béda-Karapancsa
  • SPA Béda-Karapancsa
  • PSCI Déli-Bácska
  • PSCI Déli-Homokhátság
  • PSCI Alsó-Tisza hullámtér

Magyarázat: NLP (Nemzeti Park); SPA (különleges madárvédelmi területek); PSCI (jelölt kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek (Natura 2000); TK (tájvédelmi körzet); TT (természeti terület); NP (Natúrpark); FR erdőrezervátum, Nemzeti Ökológiai Hálózat részei és helyi jelentőségű védett területek többhelyütt!

Az egykori Vasfüggöny felépítésének köszönhetően az "éles" országhatár menti sáv belső szélén haladó ellenőrző földúttól - ahol acélszerkezetű figyelőtornyok MAFI-k is álltak - a határtól jóval messzebb meghúzott szögesdrótos "műszaki zár" szögletes vonaláig széles sávban maradtak fenn természeti értékek, bár a nagyüzemi gazdálkodás ezeket sem kímélte.

Az országosan vagy helyileg (még) nem védett határ menti területek is jelentős természeti értéket képviselnek, védelemre érdemesek (átmeneti erdős-cserjés területek, természetes gyepek, ritkás növényzetű területek, vizes élőhelyek). Igazából a gazdáktól, kezelőktől függ, mennyire egészséges, ép a táj, mennyire hagyják érvényesülni, mennyire segítik a Természetet.

Szakadások a Zöld Övben

A szakadási helyek többsége közút és vasút (ahol ezek a határt keresztezik), a magyar szakaszon összesen 32km hosszban! A szakadási helyek (növénytelen felszín) teljes hossza 54,4km.

Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy mi van a határvonal túloldalán, hiszen ahol pl. Ausztriában közvetlenül az országhatárig szántanak, vagy kerítés van a határ mentén, ott a Green Belt/Zöld Öv szélessége felére csökken, és mivel csak 50 méteres sávot vizsgáltunk, ez aligha elég folyamatos élőhelynek.

Szemléletes példa az Ágfalváról Lépesfalvára (Loipersbach) átvezető országúton átsétálni Ausztriába, és megnézni, mi van a mi egyedülállóan szépséges Arbesz-rétünkkel szemben, a határ túloldalán! (Salakos focipálya, fürdőmedence és modern hulladékgyűjtőhely.)

Ahol az 50 méteren kívül van mesterséges felszín, ott is tenni kell valamit a természetes élőhely folyamatosságáért a határ menti sáv kiszélesítésével.

Értékes területek, melyek jelenleg törvényileg még nem védettek

A határ menti fás, bokros területek és természetes gyepek mindenütt sok ritka, máshonnan kiszorult növénynek, állatnak, gombának adnak menedéket, ezért különösen vigyáznunk kell ezen értékeink megmaradására, védelmére. Ennek módja lehet helyi önkormányzati, közösségi védelem, vagy az országos, ill. nemzetközi védelem kiterjesztése, de legfontosabb, hogy a tulajdonosok vigyázzanak élő örökségükre.

Szükséges intézkedések a Zöld Öv védelme érdekében

A már védett és még nem védett szakaszokon egyaránt a legfontosabb a természettel együttműködő emberi életmód, ezzel az egész táj segítése.

A területek igazi értékét természetességük adja, ezért még a védett helyeken is minél hamarabb át kell térni a fenntartható kezelésre, gazdálkodásra.

A nagyobb erdőkbe ékelődő szántókat át kell alakítani gyeppé, majd hagyni, segíteni őket beerdősülni. Egybefüggő nagyobb szántóterületeket cserje- és erdősávokkal, foltokkal kell változatosabbá tenni, és művelésükben át kell térni az ökológiai módszerekre. Folyóvizek mentén önszabályozó, széles ártereket kell hagyni, ahol a természetes ligeterdőkön kívül legfeljebb külterjes legelők engedhetők meg a táj egészsége érdekében.

Védett értékeink a magyarországi Zöld Övben

A Fertő térsége - Táj-Háromság

Mosoni sík

A legnagyobb összefüggő biogazdálkodással művelt osztrák terület szomszédságában a legnagyobb európai madárélőhelyeként védett. Északi része a Duna és mellékágainak szövevénye, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet.

Jellegzetes állata

a túzok.

Hanság

Fél évszázada történt lecsapolásáig a Dunával összefüggő hatalmas lápvidék volt itt, melyből mára csak kisebb égeresek, sekély tavak maradtak, de az elmúlt években megkezdett visszaárasztással jelentősen bővült a vizes élőhely mérete és értéke. A Fertő-Hanság Nemzeti Park részeként országosan és nemzetközileg is védett.

Fertő

Az első határon átnyúló természetvédelmi területünk, mely 1991-től nemzeti parkként őrzi a 2001 óta világörökséghez tartozó tájat, a legnagyobb kiterjedésű nádast, a hagyományos gazdálkodási módokat, háziállatfajtákat. Nevezetessége a tavaszi és őszi békavonulás Fertőboz mellett, amikor milliós tömegben vándorolnak a békák, gőték, siklók téli erdei, és nyári vízi élőhelyük között.
Különleges növények: méhbangó (Ophrys araneol), Sziksófű (Salicornia), Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus L)

Különleges állatok

: gulipán (Recurvirostra avosetta), szitakötő-rablópille (Ascalaphus libelluloides), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), barkós cinege (Panurus biarmicus)

Bemutatóhelyek: Sarród és Mexikópuszta:

A nemzeti park bemutató és oktatási feladatait látja el a különleges központi épület (szálláshellyel)
és a határközeli oktatóház. Esterházy madárvárta, Sziki őszirózsa tanösvény, karám (szürkemarha, rackajuh).

Mythras szentély:

Magyarországon egyedülálló beavató Nap-szentély a Fertőrákos-Mörbisch/Meggyes országhatáron, az ősi perzsa kultusz jeles emléke.

Fertőrákosi kőfejtő:

Többezer éve bányászott mészköve híres középületekbe került (pl. Stephansdom Bécsben), s az óriási üregben 50 éve barlangszínház működik. A kőfejtő tetején a Kövibenge tanösvény mutatja be az endemikus élővilágot. Habsburg Walburga emlékoszlopot állított itt a Páneurópai Piknik emlékére. Minden évben nemzetközi Európa Koncerttel emlékeznek meg a barlangszínházban erről a jelentős napról.

Különleges növény a

hazánkban csak itt élő kövibenge (Rhamnus saxatilis Jacq.)

Páneurópai Piknik Emlékhely:

1989. augusztus 19-én a Kőhida-Szentmargitbánya közti határszakaszon a Vasfüggöny lebontására ünnepi Páneurópai Pikniket szerveztek a magyarok. Ekkor jutottak át először kelet-németek Ausztriába, elhagyva járműveiket, és ezzel Sopron mellett megkezdődött a Berlini Fal lebontása, Európa újbóli egyesítése. Az emlékhelyen japán felajánlásból cseresznyefákat ültettek, az eseményt és a Vasfüggönyt bemutató ösvény mellett.

Fertő menti dombvidék

A szikes tavat délről és nyugatról határoló, főként mészkövön kialakult növényzet erdőkkel, sztyeprétekkel, sziklagyepekkel és a völgyekben jégkorszakból maradt láprétekkel igazi különlegessége a Fertő környékének. A nemzeti park részeként nagyrészt védett terület, érzékeny értékeit a túlhasznált ivóvízkutak és a települések terjeszkedése veszélyezteti. Élővilága jellegzetesen eltér az alig pár kilométerre lévő magasabb hegységekétől.

Soproni-hegység

A 30 éve tájvédelmi körzetként védett erdős terület tanulmányi erdőgazdaságként a magyar erdészeti közép- és felsőoktatást szolgálja. Több rezervátum, kutatóhely, kísérleti terület létesült itt a természetes erdők megismerése, fenntartása érdekében. Magyarországon itt jelöltek ki először turistautakat, foglaltak forrásokat. Itt volt Brennbergben az első szénbánya is, melyet 200 év után éppen a határon átnyúló volta miatt zártak be 1954-ben. A 2004-ben alakult Soproni-hegység Natúrpark szövetséget kötött a szomszédos Lánzséri és Rozália Natúrparkkal az Urak asztalánál, ahol három település határa találkozik. (Asztalfő-projekt).

A Várhely

Európa legnagyobb ma is látható földvára a bronzkortól övezi e magaslat tetejét, ahol ma régészeti bemutatóhelyen láthatók a feltárt földhalmok és házak. Kilátóról tekinthető át a Sopron környékére jellemző három táj: az Alpokalja, a mediterrán dombvidék és a legnyugatibb sztyeptó.

Sopron:

A Kárpát medence keskeny kapuja Sopronnál kapcsolja össze a nyugati és a keleti területeket. A Fertő és a Soproni-hegység közti táj-háromság az 1921-es népszavazásnak köszönhetően maradhatott Magyarország része. Ezért a város elnyerte a „Civitas Fidelissima" címet, és a határ azóta is körülöleli.

Három Táj Zöldút:

a Natúrpark és a Világörökség összekötésével környezetbarát úthálózat kijelölése kezdődött meg a jellegzetesen hármas táj értékeinek bemutatására, hagyományainak továbbéltetésére. A projekt kezdeményezője a Castanea Környezetvédelmi Egyesület, támogatója az Ökotárs Alapítvány volt.

Különleges állatok: foltos szalamandra (Salamandra maculosa Laur.), törékeny kuszma (Anguis fragilis)
Különleges növények: ciklámen (Cyclamen purpurascens), szártalan bábakalács (Carlina acaulis L.), szibériai nőszirom (Iris sibirica L.), széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis)

Kőszegi-hegység és Vas-hegy:

A sopronihoz hasonló erdős határmenti táj 16 településsel 1997 óta natúrparkként várja vendégeit, és fogja össze az itt élőket. Helyi termékeiket közös boltban kínálják. Magyarországon ez volt az első natúrpark.

Írottkő kilátó:

A hegység legmagasabb pontján 1900-ben kilátó épült úgy, hogy egyik bejárata osztrák, másik magyar oldalra nyílik. A magaslat egy őskori rovásírásos kőről kapta nevét.

Stájer házak:

Erdei iskola és szálláshely működik az egykori erdészházban a hegység közepén.

Hétforrás:

A határ közelében hét, különböző vizű forrás fakad egymás mellett, melyeket a hét magyar vezérről neveztek el.

Cáki pincesor:

A Kőszeg környéki szelídgesztenyések közepén jellegzetes régi pincesor található boronafalú házakkal.

Velem:

A soproni Várhely idejéből való őskori földvár, és a közepén épített Szent Vid templom a kézműves-táborairól, üdülőiről híres kis település nevezetességei. A két szomszédos falu is tartogat meglepetéseket: Kőszegszerdahelyen működő vízimalom, Bozsokon Mária-kegyhely várja a zarándokokat.

Vas-hegyi tanösvény:

A határon lévő Vas-hegy széles hátán színpompás szőlőhegyek, gyümölcsösök, kertek között ifjúsági tábor, a hegy lábánál pedig a Pinka festői kanyarja ideális helyszíne egy közös Green Belt tanösvénynek.

Különleges állatok: Nagy kócsag (Egretta alba), Barna rétihéja (Circus aeruginosus), Kabasólyom (Falco subbuteo), Jégmadár (Alcedo atthis), Holló (Corvus corax).

Őrség

Magyarország legnyugatibb csücske ez a sokhelyütt szinte érintetlen dombvidék, ahol a szálalóerdők között szeres településeken élnek az egykori őrök utódai. A Vasfüggönynek is köszönhetően természeti értékekben igen gazdag vidék: őslápok, rétek, hagyományos gyümölcsösök, kaszálók és jellegzetes építészeti emlékek (boronafalú faházak, haranglábak, ősi templomok) szerves együttese ez a nemzeti park. A gyorsvasút, autópálya és az osztrák oldalra tervezett szemétégető erőmű nagy veszélyt jelent erre az egyedülállóan békés tájra!
Különleges növények: agárkosbor (Orchis morio), sárgaliliom (Hemerocallis lilioasphodelus).
Különleges állatok: haris (Crex crex), fehér gólya (Ciconia ciconia), darázsölyv (Pernis apivorus), vidra (Lutra lutra).

Mura-Dráva mente

Az osztrák-szlovén-magyar Mura folyó magyar szakasza legfrissebb tájvédelmi körzetünk, mely a Drávával együtt Európa egyedülálló természetes ártere, ahol a folyók maguk alakíthatják szabadon kanyargó medrüket, zátonyokat, szigeteket építve, partokat omlasztva, holtágakat leválasztva, éltetve a tájat. Megérdemelné ez a csoda a nemzetközi védelmet teljes, csaknem 1000 km-es hosszában! A Drávát magyar oldalon egészen a Dunáig nemzeti park óvja. A változatos, európai ritkaságnak számító élőhely a Green Belt büszkesége!

Érdekesség:

Rudolf Steiner 1861-ben Muraszentkirályon született, a Mura és a Dráva közti kis szigeten.

Jellemző állatok:

tócsa szitakötő (Leucorrhinia caudalis), piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), szárnyas futrinka (Carabus clathratus)
A folyóban 50 halfaj él, közülük 13 védett, mint a felpillantó küllő (Gobio uranoscopus), leánykoncér (Rutilis pigus), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetze)

Különleges növények:

a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Dráva mentén: heverő iszapfű (Lindernia procumbens), csermelyciprus (Myricaria germanica), póléveronika (Veronica anagallis-aquatica), bókoló farkasfog. A sárga löszfalakon található díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum). A holtágak vizeiben fellelhető a rucaöröm (Salvinia natans) és a sulyom (Trapa natans). A mocsaras ártereken nő a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). A folyóvízben tündérfátyol (Nymphoides peltata) tenyészik. A nádas és lápos területek ritka növénye a nádi boglárka (Ranunculus lingua). A zsombékosok otthont adnak a gyapjasmagvú sásnak (Carex lasiocarpa) és a tőzegpáfránynak (Thelypteris palustris). A rétek növénye a szibériai nőszirom (Iris sibirica), kockás liliom (Fritillaria meleagris), mocsári kosbor (Orchis laxiflora) és más szép virágos növények. A füzesek a folyó szabályozások miatt ritkák Európában. Itt a természetes élőhelyek jeleként találhatunk fűz ligeteket. Az ártéri erdők fafajai főként éger, kőris, fűz és nyár.
A Duna árterében óriási erdőség maradt, tele nagyvadakkal. Ez is a Duna-Dráva Nemzeti Park része.

Ritka madárfajok:

Fekete gólya (Ciconia nigra), fekete harkály (Dryocopus martius), szürke gém (Ardea cinerea L), és vörös gém (Ardea purpurea).

Mohácsi terasz, Bácska, Bánát

Hagyományos magyar alföldi táj buckákkal és tanyákkal - az ősi, természettel együtt élő életforma őrzője. Az erőltetett folyószabályozásokig erdős, gyümölcsöző vízjárta táj ma két nagy folyónk közötti homoksivatag.

Védett terület a határ mentén:

Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület 14 védett növényfajjal, mint a homoki kikerics (Colchicum arenarium), egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica).
Különleges növények: mezei hérics
Különleges állatok: kanalas gém

Történelmi hely:

Kőkori és későbbi telephelyeket találtak Madaras környékén. A mohácsi csata emlékhelye.

Közös feladataink

Az élő tájak egysége, egészsége érdekében mindent meg kell tennünk a természetes élőhelyek védelmében, különösen határaink mentén. Ahogy az erdő és rét, víz és partja határvonalán, úgy az emberek által kijelölt és tiszteletben tartott országhatárok mentén is átmeneti szegélyközösségek jöttek létre, ahol sokkal nagyobb a változatosság, mint a határoktól távolabbi, belső, beállt növényzetű helyeken. Erre a hatalmas erőre építve tehetjük közösen éppé újra azt, ami természetesen egybefügg.

Mit tehetünk együtt? Védhetünk, gondozhatunk, tisztíthatunk visszaalakíthatunk, ültethetünk, és be is mutathatjuk, ami értékes, amit együtt alkottunk szomszédainkkal és a Természettel.

Tanuljunk egymástól és tanítsuk egymást, hogy mindezt hogyan tegyük!

Ajánlott irodalom

A nemzeti parkok kiadványain kívül az osztrák határmenti értékeket mutatja be a Die Perlen am Grünen Band című osztrák könyv.

Sopron környékéről lásd a Castanea Környezetvédelmi Egyesület Borostyán Füzeteit!

Honlapcímek

A projekt keretében egy honlap kifejlesztése, és minden érintett nyelvre való lefordítása is szerepelt. A honlap megtekinthető a greenbelteurope.eu internet címen. Az IUCN által készített honlap címe europeangreenbelt.org

Az osztrák oldalról a naturschutzinstitut honlapja tájékoztat.